11. megálló · Pletykaséta
Vár helye
Vármúzeum · Stefánia 2. · Mária Terézia-kapu
Volt itt egy vár. A téglái ma a belvárosi házakban vannak.
A 13. század második felében épült, az Alföld legnagyobb téglavára volt. 1444-ben itt volt a szegedi béke, és itt folytak a tárgyalások Hunyadi Mátyás királlyá választása előtt is.
A török idők után katonailag feleslegessé vált, a Habsburgok börtönnek használták.
Az 1879-es nagy árvíz után a szegediek a császár engedélyével lebontották. A középkori téglák az újjáépülő város házaiba kerültek.
Ma a Mária Terézia-kapu maradt meg belőle, benne a Vármúzeum. A kiállítás a várról, a boszorkányperekről, a betyárokról és az árvízről szól, az udvaron kőtár.
Nyisd meg az appban →Mozgó jelenet, régi képek, pecsét és a teljes térkép. Ingyenes, nem kell letölteni.Tények és címkék
- Igaz13. század második fele: az Alföld legnagyobb téglavára.
- IgazAz árvíz után lebontották, a téglák a város házaiba kerültek.
- IgazMa: Mária Terézia-kapu, Vármúzeum, Stefánia 2.
Azt beszélik
A legenda szerint Rózsa Sándor egy titkos alagúton szökött ki a szegedi várból. A belváros alatt előkerült téglaboltozatos járatokat sokan ma is titkos menekülőutaknak hiszik.
Amit tudunk: A Móra Ferenc Múzeum régészei szerint ezek Szeged első csatornarendszerének részei voltak: a Tiszába torkolltak, de a folyó alatt nem vezettek át.
Hol mondták: Titkos alagutak is voltak a csatornák Szegeden? (Magyar Nemzet)
Rózsa Sándort 1869-ben csellel csalták be a szegedi várba. Hogy mivel, arról két változat él: egyesek szerint azzal, hogy visszakapja régi puskáját, mások szerint egy csendbiztosi kinevezés ígéretével.
Amit tudunk: Az, hogy csellel fogták el és itt tartották fogva, helytörténeti írásokban is szerepel; a csel részleteiről eltérő változatok maradtak fenn.
Hol mondták: Szeged Panoráma: A szegedi vár végnapjai (1850-1883) · Bátyi Zoltán: Szegedi bűnhistória, Csillag a Marson (Szeged folyóirat)