Bónusz kiruccanás · Pletykaséta
Nagykörút
A belváros körüli nagy körút · 1880-as évek
A körút szakaszait az árvíz után segítő városokról nevezték el. Aztán jött Moszkva, és összekuszálódott.
Az 1879-es árvíz után épült, kb. hat kilométer hosszú, és 38 méter széles. A szélességének oka is van: a mérnökök menekülőhelynek is szánták árvíz esetére.
A szakaszait a hat legbőkezűbb segítő városról nevezték el: Bécs 552 000, Berlin 396 000, Párizs 283 000, London 144 000, Róma 52 000, Brüsszel 47 000 forintot adott. Oroszország kb. 34 000, Románia kb. 35 000 forintot adott, egyikük sem kapott körutat.
1945 júniusában a Berlini körutat átnevezték Moszkvaira. 1879-ben Oroszország fővárosa egyébként még Szentpétervár volt.
1972-ben visszahozták a Berlini körutat, csak máshol: a Párizsi körútból vágtak le egy darabot. Így ma a Moszkvai 550 méter, a Berlini csak 300.
A rendszerváltás után felmerült, hogy a Moszkvai legyen újra Berlini, de végül maradt minden.
Nyisd meg az appban →Mozgó jelenet, régi képek, pecsét és a teljes térkép. Ingyenes, nem kell letölteni.Tények és címkék
- IgazA körúti nevek a segítő városokat őrzik.
- Igaz1945: a Berlini körútból Moszkvai lett.
- Igaz1973 óta a Berlini körút máshol van, és csak 300 méter.