SZÖGEDiSzeged, ahogy a helyiek mesélikEnglish
Hősök kapuja

1. megálló · Épületséta

Hősök kapuja

Aradi vértanúk tere · első világháborús emlékkapu · 1936

Egy kapu, amelynek freskóit 1945 után lemeszelték. Csak 2000-re került elő újra minden.

Az első világháború szegedi hőseinek emlékére épült, az Aradi vértanúk terén, a Boldogasszony sugárút elején. A felirata: „Porta Heroum 1914–1918”, vagyis a hősök kapuja.

A boltívek alatti falakat 1936-ban Aba-Novák Vilmos festette ki, segítőivel. 1945 után a freskókat lemeszelték, és csak 1986 és 2000 között restaurálták őket.

Egy turisztikai oldal szerint az ötlet Klebelsberg Kunótól származik, aki a Dóm teret is megálmodta, és azt akarta, hogy a vonattal érkezők is lássák a város jelképét. Ezt levéltári forrásból még nem ellenőriztük.

Nyisd meg az appban →Mozgó jelenet, régi képek, pecsét és a teljes térkép. Ingyenes, nem kell letölteni.

Tények és címkék

Azt beszélik

Pletyka

A korabeli sajtóhírek szerint a Hősök kapuja Aba-Novák-freskója akkora volt, hogy a világon sem volt nagyobb.

Amit tudunk: A Szeged Panoráma blog szerint a freskókat később állítólag szürke, cementes vakolattal fedték be.

Hol mondták: Szeged Panoráma: Porta Heroum (Hősök kapuja)

Városi legenda

A Hősök kapuja freskóján egy montelloi fa is látható. A háborús történet szerint ez a fa kiszáradt a több száz golyótól, amelyet felfogott, és így védte a szegedi bakákat.

Hol mondták: Szeged Panoráma: Porta Heroum (Hősök kapuja)

Útvonal a térképen →

Források