Bónusz kiruccanás · Épületséta
ELI lézerközpont
ELI ALPS · Wolfgang Sandner utca 3. · 2017
A város szélén áll egy kutatóközpont, amelynek fehér-piros belseje a 2001: Űrodüsszeia űrállomását idézi. Itt a világ legrövidebb fényvillanásaival dolgoznak.
Az ELI ALPS az európai ELI lézeres kutatóhálózat szegedi intézete, a másik kettő Prágában és a romániai Măgurelében van. Attoszekundumos fényimpulzusokat állítanak elő. Egy attoszekundum a másodperc milliárdod részének a milliárdod része.
2017. május 23-án avatták. Több mint 70 milliárd forintba került, 85 százalékát az EU fizette.
A 16,6 hektáros telken kb. 25 000 négyzetméternyi épület áll, 819 betoncölöpön. A lézercsarnokok „ház a házban” elven, rezgésmentes alapon épültek, a sugárzásvédett részeket 1-2 méter vastag vasbeton veszi körül. Építéskor 45 656 köbméter betont öntöttek ki, a betonkeverők a környező megyékből sorban álltak.
A fogadótérben egy 20 méter magas üvegkalitkában narancssárga, kavics alakú geodóm áll. A fehér-piros belső tér a 2001: Űrodüsszeia űrállomását idézi.
2023-ban a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokért adták. A Telex szerint a díjazottak közül Krausz Ferencnek fontos szerepe volt abban, hogy a központ Szegedre került, Anne L'Huillier pedig az egyik itteni berendezés tervezésében vett részt.
Ma a szomszédban épül a BYD autógyára.
Nyisd meg az appban →Mozgó jelenet, régi képek, pecsét és a teljes térkép. Ingyenes, nem kell letölteni.Tények és címkék
- IgazAvatás: 2017. május 23. Költség: több mint 70 milliárd forint, 85% uniós forrás.
- Igaz25 000 m² épület 819 betoncölöpön, 16,6 hektáros telken.
- IgazA belső tér a 2001: Űrodüsszeia űrállomását idézi.
- IgazA 2023-as fizikai Nobel-díj témáját kutatják itt.