Bónusz kiruccanás · Pletykaséta
Stefánia, a Dózsa utca végénél · Margó Ede, 1912 · fehér márvány
Az ország egyik legnépszerűbb nótaszerzője kottát sem tudott írni. A szobrát a szobrász ingyen faragta, és sokan úgy tudják: ez a világ első köztéri szobra, amit roma ember tiszteletére állítottak.
Dankó Pista 1858-ban Szatymazon született, roma családban. 15 évesen már saját zenekart vezetett, aztán Szegedre költözött. Körülbelül 400 nótát írt, az első dalait Blaha Lujza tette országosan ismertté.
Kottát nem tudott írni: a dalait mások jegyezték le. Gárdonyi Géza kérésére írta „A magyarok bejövetele” indulót. 1903-ban Budapesten halt meg, Szegeden temették el.
Halála után a barátja, Pósa Lajos költő indított gyűjtést a szoborra. Közadakozásból fizették, és majdnem tíz évig tartott. Margó Ede szobrász nem kért érte pénzt, ő maga is hegedült.
1912. október 20-án avatták a Stefánián. Kórus énekelt Dankó-nótákat, beszédet mondott Balassa Ármin és Pósa Lajos, Móra Ferenc verset mondott, és ott volt Dankó özvegye is. A Délmagyarország szerint „nem valami zseniális munka”, a közönség mégis megszerette.
A Délmagyar szerint Szeged úri közönsége életében „kopott dádénak” tartotta, pedig külföldön is ismerték.
Egy 1920-as évekbeli újságcikk szerint éjjel egy szegény, kopott kabátos roma hegedűs ment el a szobor előtt, és levette a kalapját. 1928. november 10-én a szegedi roma zenészek hívás nélkül gyűltek itt össze, és Juhász Gyula elmondta „Dankó Pistának” című új versét.
2003-ban, halálának 100. évfordulóján emléktábla került mellé, rajta egy versszak Juhász Gyulától. A szobor helyi védelem alatt áll.
Nyisd meg az appban →Mozgó jelenet, régi képek, pecsét és a teljes térkép. Ingyenes, nem kell letölteni.Úgy tartják, a Stefánián álló Dankó Pista-szobor valószínűleg a világ egyetlen cigányprímást ábrázoló szobra.
Hol mondták: Szeged, a Szobrok Városa (Tudtad?)